Ferrari és az olasz istállók

Amikor Olaszországra gondolunk számos csodája jut eszünkbe szinte azonnal. A nyaralni vágyókat a tengerpart vagy épp Toszkána ezerszínű lankái, a kultúrára éhezőket a múzeumok, a gasztronómia szerelmeseit pedig az olasz konyha különlegességei fogadják északtól-délig. Ha pedig a sport világa felé vesszük az irányt, a futball mellett a Forma-1 rajongóinak dobban nagyobbat a szíve e dél-európai ország neve hallatán.

Nem véletlenül. Olaszországban, ha szeretnek valamit az emberek, azt bizony nagyon szeretik. Rajonganak érte és már-már eufórikus hangulatba kerülve képesek kimutatni e szenvedélyüket. Temperamentumos jellemüknek köszönhetően gesztikulálva, azzal az igazi olaszos hévvel beszélik meg akár csak a tegnapi meccs eredményeit, ez a vérmérséklet fűti őket, amikor egy ételt elkészítenek, s ez a mindennapos szenvedély az alapja annak az élménynek is, ami Maranelloban vár ránk.

A Ferrari szentély. Legtöbben csak így emlegetik ezt a kis várost és az ott található, a piros versenyautóknak otthont adó múzeumot, azaz a Ferrari múzeumot. Már a parkolóban ámulatba ejt minket, hogy itt bizony kicsit sem túlzás azt állítani: még a járda is piros, mert tényleg az. Maga a Ferrari pedig nem csupán egy márka, hanem egy életérzés, amit a cég és annak képviselői is pontosan tudnak. Ennek eredménye, hogy a maranelloi múzeumban úgy érezzük magunkat, mintha mi is a Ferrari történelem részesei lennénk. Azonnal beszippant minket a hely szelleme, ami például annak is köszönhető, hogy az ott dolgozók a márkához és a Forma-1-es versenyistállóhoz igazodva, a tévéből jól megszokott egyenruhát viselik. Ezzel még inkább megteremtve az igazi Ferrari atmoszférát.

Mindemellett az épület dizájnja, a környezet is arról árulkodik, hogy itt bizony mindennek megadják a módját és pénzt, illetve energiát nem sajnálva fektetnek bele abba, hogy valódi minőséget hozzanak létre. Ez pedig valójában az egész Ferrari kultusz alapja és ennek az elhivatottságnak köszönhető az is, hogy napjainkban ennyien rajonganak ezekért az „ágaskodó lovakért”.

Talán még maga Enzo Ferrari, a cég alapító atyja és az első Ferrari autó megálmodója sem gondolta, amikor 1929-ben kitalálta a Scuderia Ferrari márkát, majd 1947-ben bemutatta az első Ferrari márkajelzésű versenyautóját, hogy mára a neve egyet jelent majd az autóverseny világával. Sportautói pedig a világ egyik legkedveltebb és méltán elismert termékei lesznek. Pedig nem kérdés, hogy a Ferrari nem csupán az elvakult rajongókból vált ki érzelmeket, de egy nem feltétlen Ferrari-fan is tisztelettel tekint ezekre az autókra, ha szembejön vele valahol az utakon. A tipikus Ferrari hangról nem is beszélve.

A múzeum környékén sem múlhat el úgy hosszabb idő, hogy ne hallanánk meg azt a csodálatos duruzsolást, csattogást, amit a Ferrari motorok kiadnak magukból. Aki csak egy kicsit is szereti az autók vagy épp a motorok világát, abban a pillanatban átszellemül és magával ragadja a versenyzés utáni vágy, a hév, illetve felpörög az ereiben az adrenalin érzése. A gyártó pedig ezzel tökéletesen tisztában van, így akár tesztvezetésen is részt vehetünk – mégha nem is versenypályán és kicsit jobban a zsebünkbe nyúlva.

A múzeumban ugyanakkor nem csupán a jelen jól ismert versenyautói tekintenek vissza ránk, de a múltba is különleges utazást tehetünk. Ebben segítségünkre lesz például a már említett alapító, Enzo Ferrari szinte érintetlen íróasztala, melynek hatására akár percekre elrévedhetünk gondolatainkban, miközben elképzeljük, milyen is lett volna, ha mi vagyunk ennek az asztalnak a tulajdonosai, ha mi építjük fel ezt az olaszországi birodalmat. A kellékek formavilága, egy makett, az ikonikus lószobor mind-mind olyan apróság, amik szavak nélkül mesélnek mindenki számára.

Mi pedig nem győzzük kapkodni a fejünket, hiszen egymást érik a Ferrarik, ahogy sorra vesszük a bemutatótermeket, melyek logikai felépítése is tökéletes, így nem kell amiatt aggódnunk, hogy bármit is kihagyunk. A szervezők ugyanis gondoskodtak arról, hogy mégha magunk is szeretnénk felfedezni a maranelloi múzeumot, akkor is vezetve legyünk a termek között.

És hogy mi a kíváncsi szemek fő attrakciója?

Kétségkívül az a fő teremnek is kikiáltható tér, ahol a Forma-1-es versenyautók majdhogynem a falról lógnak le egy félkörívet formálva velünk szemben. Miközben pedig egymás után nézzük végig ezeket a csodákat, azt is testközelből láthatjuk, hogy hogyan változott a motorsportok világa az elmúlt évtizedekben. A kialakítás, a dizájn, a felfüggesztések és minden olyan apróság, ami ma a világ csúcsára juttatta a Ferrarit a száguldó cirkuszban.

Ha pedig még mindig nem lenne elég az élményből, a különböző trófeák, a háttérben vetített retro film kockái, melyek a különböző győzelmeket idézik fel, illetve a versenyzők eredeti sisakjai és a Ferrari kiemelkedő pilótáinak fotói olyan atmoszférát teremtenek számunkra, amik által azt érezzük, nem akarjuk, hogy véget érjen ez a kirándulás.

Modena csodálatos városát a nappali fények mellett este is megcsodáljuk, újabb érzésekkel elhalmozva érzékszerveid, miközben a modenai balzsamecetet vagy épp a Parmigiano Reggiano sajtot kóstolod.

Kell ennél több egy tökéletes hosszúhétvégéhez?